Egy ideje rengeteget lehet hallani, olvasni a szabad gyökökről és az ellenük harcoló antioxidánsokról. Pontosan milyen biológiai folyamatok állnak a szabad gyökök kialakulása mögött és miért kell egyáltalán harcolni ellenük?
A szervezetünknek oxigénre van szüksége ahhoz, hogy a felvett (ételekből, italokból származó) tápanyagok hasznosulhassanak. Ezen folyamat - azaz kémiai nevén az oxidáció - során azonban szabadon álló, kihasználatlan kémiai kötéseket tartalmazó, instabil molekulák keletkeznek. Ezek a szabad gyökök, melyek azért veszélyesek, mert súlyos, sejtszintű változásokat indíthatnak el, ezzel növelve bizonyos betegségek (például a szív-érrendszeri problémák, makuladegeneráció és daganatos elváltozások) kialakulásának esélyét. Emellett az immunrendszerünket is gyengítik, így a fertőzések is könnyebben találják meg az utat a szervezetünkbe. A szabad gyökök emellett a természetes öregedési folyamatokat is felgyorsíthatják.
Mivel a szabad gyökök szinte folyamatosan újra- és újratermelődnek a szervezetünkben, muszáj olyan anyagokat bevetnünk ellenük, melyek megakadályozzák ezeket a molekulákat abban, hogy nagyobb bajt okozzanak. Erre tökéletesen alkalmasak az úgynevezett antioxidánsok, amik lehetnek vitaminok vagy ásványi anyagok, illetve egyéb mikrotápanyagok és enzimek. Hatásukat úgy fejtik ki, hogy a szabad gyökökhöz kapcsolódva leállítják vagy lelassítják a károsodást.
Minél több friss zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz az étrendünk, annál nagyobb az esély arra, hogy a szervezetünkbe elegendő antioxidáns kerül. A legfontosabb antioxidánsoknak az A-, a C-, az E-vitaminokat, valamint a rezet, a szelént és a cinket tartják, de hatalmas szerep jut a növényekben található úgynevezett fitonutritiensekenek (ilyenek például az ízt adó flavonoidok, vagy a színezőanyag karotinoidok) is. Például a béta-karotin a látást és a hámszövetek állapotát javíthatja, a likopin bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét csökkentheti. A flavonoidok kedvezően hatnak az erek állapotára, rugalmasságára, és csökkentik a vérrögök kialakulásának esélyét is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha azt szeretnénk, hogy a szervezetünkbe minél több sárgabarackban és a mangóban. Az egészséges szemekhez nélkülözhetetlen luteint a zöld leveles zöldségekben (parajban, mángoldban) találhatjuk meg. E-vitamin van a búzacsírában, a növényi olajokban és az olajos magvakban is.
A megfelelő mennyiségű antioxidáns szervezetünkbe juttatása azonban nem könnyű feladat. Egyrészt táplálkozásunkra inkább a zöldségek és gyümölcsök alacsony mennyisége jellemző, másrészt ezek vitamin- és ásványianyag tartalma is elmarad a néhány évtizeddel ezelőttitől.
Így csökkent a tápanyagtartalom
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem érdekes méréseket végzett néhány alapvető élelmiszerfajtán. Kutatásaik szerint a zöldségek és a gyümölcsök mikroelem- és vitamintartalma az utóbbi években jelentősen csökkent*. A következő táblázatban ezeket a megfigyeléseket összegezzük.
| Ásványianyag-
|
Vitamin-
|
A fenti adatsorokból látható, hogy a gyakran fogyasztott élelmiszereink vitamin- és ásványi anyag tartalma, így antioxidáns-szintje is jelentősen csökkent alig fél évszázad leforgása alatt. Ráadásul az amúgy sem túl egészséges hazai táplálkozási szokások egyik fő felelőse az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ezért az egészséges életmód részeként megfontolandó az antioxidánsok rendszeres pótlása is, amely kiegészíti a táplálékokkal bevitt anyagok hasznos hatásait.
Ez is érdekelhet
* A Gödöllői Agrártudományi Egyetem vizsgálati eredményei, 1966-1990, Magyarország
